A mesterséges intelligencia (AI) térhódítása és a generatív eszközök elterjedése az elmúlt években robbanásszerűen felgyorsult — és ezzel együtt felerősödött az a jelenség is, hogy „AI-influenszerek” jelennek meg a közösségi médiában. Ezek a szereplők sokszor látványos, magabiztos, rövid formátumú tartalmakkal szólítják meg a közönséget — gyakran gyorsabban építve követőtábort, mint amilyen mély a szakmai megalapozottságuk. Ez önmagában nem gond — gond akkor van, ha a zaj elnyomja a valós információt, a hype pedig félrevezetheti a laikusokat és döntéshozókat.
Ebben a "blogbejegyzésben" arra keresem a választ, hogy miért válhat problémává, ha az AI-közbeszédet inkább a hangos influenszerek határozzák meg, és hogyan különíthető el a tényleges szakértelem a zajtól.
Miért nőhet gyorsabban a hírnév, mint a szakértelem?
A közösségi média algoritmusai kedveznek a látványos, könnyen fogyasztható tartalmaknak — rövid videóknak, magabiztos hangvételnek, látványos ígéreteknek. Ugyanakkor az AI-ról való reális, árnyalt beszélgetés sokszor komplexebb, lassabb, kevésbé látványos. Így a “zaj” magasabb engagementet generálhat, mint a mélyebb tartalom.
Tudományos vizsgálatok is rámutatnak arra, hogy az AI-generálta tartalmak — köztük dezinformációk és hamis magabiztos propagandák — gyorsabban terjednek és gyakrabban érnek el nagy közönséget, mint a hagyományos, emberi forrásból származó tartalmak.
Ráadásul a marketingkutatások azt mutatják, hogy az úgynevezett „AI- vagy virtuális influenszerek” posztjainak feltételezett hitelessége, ember-szerűsége és attraktivitása jelentősen növeli a közönség figyelmét, függetlenül attól, hogy a tartalom mennyire szakmailag megalapozott.
Ez tehát strukturális torzítást hoz: a követőtábor mérete — algoritmussal támogatva — önmagában nem garancia a tartalom minőségére.
Az üzleti világ kockázata: rossz tanácsok, túlzott hitelek
Sok vállalat ma már aktívan vizsgálja vagy alkalmazza a generatív AI-eszközöket — a „gen-AI boom”-nak köszönhetően. Azonban a kutatások rávilágítanak: az AI-projektek többsége nem termel jelentős üzleti értéket, és sok esetben nem éri el a várt hatást. Egy átfogó 2025-ös felmérés szerint az AI-bevezetések nagy részét nem követi profit- vagy produktivitásnövekedés.
Ha egy cég döntéseit nem megalapozott szakmai elemzésre, hanem egyszerűen „influenszer-tanácsokra” építi — az komoly kockázat. A hype és a realitás közötti szakadék könnyen likviditási, reputációs vagy stratégiai bukáshoz vezethet.
Hogyan különíthető el a szakmai tartalom a zajtól?
Ahhoz, hogy az AI-ról szóló közbeszéd ne fulladjon hype-ba, érdemes néhány egyszerű, de következetesen alkalmazható szempontot figyelembe venni:
Transzparencia: források, adatok, mérőszámok bemutatása — nem csak „hitel” vagy „sztori”.
Realizmus: a technológia korlátainak és kockázatainak őszinte feltárása; nem minden helyzetre létezik univerzális AI-megoldás.
Megfelelő kontextus: az adott vállalat vagy projekt erőforrásait, adatminőségét, szabályozási és etikai környezetét figyelembe kell venni, mielőtt messzemenő következtetéseket vonunk le.
Óvatosság a jövendölésekkel: nem érdemes gyors megoldásokat vagy „biztos jövőképet” ígérni, ha azokat nem támasztja alá kutatás vagy iparági tapasztalat.
És végül egy gyakran elfelejtett, de lényeges szempont:
Valós teljesítmény: érdemes megnézni, hogy aki az AI-ról beszél, rendelkezik-e valódi produktummal is — kutatással, működő projekttel, fejlesztéssel vagy legalább dokumentált szakmai eredménnyel. A tényleges munka sokszor többet mond, mint bármilyen önmeghatározás.
Ezek a kritériumok egyaránt érvényesek az influenszerekre, a vállalatokra és az olvasókra is: segítenek abban, hogy a zajból kiszűrjük a szakmailag valóban értékes tartalmat.
Merre kellene tartania az AI-közbeszédnek?
A technológia komoly — nem futó hype-lufi, hanem valós fejlődés, amely potenciálisan átalakíthat iparágakat, cégeket, munkaerő-struktúrákat. De az, hogy pozitív jövőt építsünk vele, nemcsak technológiai kérdés — kommunikációs, etikai, stratégiai kérdés is.
Az AI-ról folytatott közbeszédet ezért nem a hangos influenszereknek kellene dominálni, hanem a tényeken, adatokon, szakmai értékelésen alapuló hangoknak. Ha így alakul, az eszköz jó szolgálatot tehet — de ha hagyjuk, hogy a zaj elnyomja a szakmaiságot, akkor a következmények súlyosak lehetnek.
Záró gondolat
Az AI-jövő nem az influenszereken múlik — hanem azon, hogy kikre hallgatunk. Ha a jövő technológiájáról döntünk, legyen rés a tisztánlátásnak, az óvatosságnak, és az igazságnak. Mert az AI nagy hatalom — és nagy felelősség.
Források:
1. A jelenség:
AI-generált tartalmak gyorsabban terjednek, mint az emberiek
arXiv (2025) –
„LLM-Generated Misinformation Outperforms Human-Written
Misinformation” https://arxiv.org/html/2505.10266v1
2. Virtuális/AI-influenszerek és az észlelt hitelesség növekedése
MDPI – Journal of
Theoretical and Applied Electronic Commerce Research (2024) „Understanding
Attitudes Toward Virtual Influencers”
https://www.mdpi.com/0718-1876/20/1/17
3. A vállalatok
AI-bevezetési gyakorlata és a hype-hatás
McKinsey – The
State of AI in 2023: Generative AI’s Breakout Year
https://www.mckinsey.com/capabilities/quantumblack/our-insights/the-state-of-ai-in-2023-generative-ais-breakout-year
4. Az AI-hype és a
valós képességek közötti eltérés
Stanford AI Index
Report (2024)
https://aiindex.stanford.edu
Megjegyzés küldése