Az OSINT a nyílt forrású hírszerzés stratégiai fegyver?

Az OSINT – vagyis a nyílt forrású hírszerzés – lényegében azt jelenti, hogy a világ eseményeiről nem titkos jelentésekből, hanem bárki számára elérhető jelekből rakjuk össze a valóságot. Műholdfotókból, közösségi médiás videókból, repülési adatokból, térképekből, időjárási archívumokból, sőt néha egyetlen háttérben látszó domboldalból vagy utcai lámpából lehet megállapítani, mi történik egy konfliktus zónában vagy politikai válság idején. A módszer izgalma éppen az, hogy olyan, mintha modern kori nyomozó munkát végeznénk: logikai kirakós, ahol a darabok szétszórva hevernek az interneten, és aki gyorsabban találja meg őket, az hamarabb ismeri fel az igazságot.

A háborúk, válságok és nagyhatalmi játszmák korábban főként a titkos adatok világában zajlottak. Mára azonban a hírszerzés egyik legfontosabb terepe nyílt: bárki számára hozzáférhető műholdképek, videók, bejegyzések, adatbázisok és digitális nyomok alapján követhető, mi történik a világ érzékeny pontjain. Ez a változás nem lassú evolúció volt, gyors átalakulás: az OSINT (Open Source Intelligence) mára a modern információs hadviselés egyik kulcseleme. A kérdés már nem az, hogy érdemes-e, hanem az, hogy ki használja gyorsabban és okosabban.

Miért most és miért a miért?

1. Olcsó és tömeges műholdfelvételek

A korábban csak államok számára elérhető képalkotás ma kereskedelmi szolgáltatás; így:

• csapatmozgások,

• hajók útvonala,

• légibázisok aktivitása

független szereplők által is követhető.

2. A közösségi média mint valós idejű érzékelőhálózat

Telegram, X/Twitter, TikTok stb. – sokszor előbb jelennek meg felvételek egy rakétacsapásról vagy harcjárműről, mint ahogy hivatalos szervek reagálnak.

3. Geolokációs közösségek felemelkedése

A Bellingcat és más nyílt elemzőcsoportok megmutatták, hogy:

• árnyékokból,

• hegyvonalakból,

• útburkolatból,

• épületsarkokból

meghatározható egy videó pontos helye és ideje. Ezt ma már nagy, nyílt közösségek gyakorolják.

4. Automatizált szűrés és AI-alapú elemzés

A mesterséges intelligencia a korábban emberi kapacitással feldolgozhatatlan adatmennyiséget rendezi:

• mintákat keres,

• képeket hasonlít össze,

• felismeri a tárgyakat,

• szűri az álhírt.

Hogyan lett ez stratégiai fegyver?

► 1. Háborús narratívák azonnali ellenőrzése

Ukrajnában például civilek és elemzők rendszeresen cáfoltak:

• hamis állításokat,

• manipulált videókat,

• félrevezető győzelmi jelentéseket.

A narratívaháborúban az OSINT gyors reakcióképessége önmagában stratégiai érték.

► 2. Hadseregek mozgásainak feltárása

Kereskedelmi műholdképek alapján már a háború előtt látszott:

• csapatösszevonás,

• táborok bővülése,

• logisztikai útvonalak épülése.

A „titok” így ma már relatív fogalom.

► 3. Átláthatósági kényszer a nagyhatalmakra

Ha bárki felderíthet egy létesítményt a Google Earth-en vagy a Sentinel-2 adataival, akkor:

• eltűnik a teljes titkolózás lehetősége,

• nő a politikai elszámoltathatóság,

• gyorsabban borulnak leplek olyan műveletekről, amelyeket korábban évekig lehetett takarni.

► 4. A civilek és államok között elmosódó határvonal

Az OSINT egyik legforradalmibb hatása, hogy a hírszerzés már nem kizárólag állami monopólium. Egy ügyes civil elemző is yorsabb lehet, mint egy minisztériumi osztály, nagyobb közönséget érhet el, képes egy egész nemzetközi narratívát megváltoztatni.

A módszer ereje és veszélyei egyszerre nőttek

Előnyök:

• erősíti az átláthatóságot,

• csökkenti a manipuláció lehetőségét,

• demokratizálja a tudást,

• fékezi az autoriter rendszerek titkolózását.

Hátrányok:

• könnyen válhat álhírek eszközévé,

• hamis geolokációk futótűzként terjedhetnek,

• túl sok adatból könnyű rossz következtetést levonni,

• a „civilek” között ellenséges szolgálatok is megbújhatnak.

Hogyan használja ma egy átlagos olvasó az OSINT-et?

Nem mint hírszerző — hanem mint olyan ember, aki látni akarja a valóságot. Például műholdképet néz egy támadásról, összevet videókat időjárási adatokkal, ellenőrzi egy hír hitelességét térképszoftverben, követi a megbízható OSINT-elemzőket. A modern információs környezetben ez már nem hobbi, hanem önvédelem.

Az OSINT nem a jövő — már a jelen hatalomtechnológiája

Aki gyorsabban elemez, azé az információs előny. Aki jobban szűr, azé a narratívai siker. Aki korábban látja a mozgást a műholdon, azé a stratégiai tudás. Az OSINT korszakában a világ rejtett folyamatai már nem maradnak annyira rejtve, csak gyorsnak és kritikusnak kell lenni hozzá.

Források és linkek linkek, amelyek ezt a blogcikket ihlették:

https://www.timesofisrael.com/refuting-moscows-claim-satellite-images-show-bodies-were-in-bucha-for-weeks

Bellingcat – Estimating Time of Observation Using Shadows: https://www.bellingcat.com/

NATO StratCom COE – The Role of AI in the Battle Against Disinformation (áttekintő): https://stratcomcoe.org/publications/the-role-of-ai-in-the-battle-against-disinformation/238

NATO StratCom COE – Virtual Manipulation Brief (2023) [PDF]: https://stratcomcoe.org/publications/download/Virtual-Manipulation-Brief-2023-2.pdf

https://news.satnews.com/2022/04/04/maxars-satellite-imagery-captures-of-bucha-ukraine-verification-of-mass-graves/

GIJN – Tracking Planes and Ships: Tips from Experts: https://gijn.org/stories/tracking-planes-and-ships-tips-from-experts/

Sentinel Hub – EO Browser: https://apps.sentinel-hub.com/eo-browser/

Copernicus Browser: https://browser.dataspace.copernicus.eu/

MarineTraffic Blog – Ghost ships, real consequences (AIS spoofing): https://www.marinetraffic.com/blog/ghost-ships-real-consequences-ais-spoofing-black-sea/

SkyTruth – AIS Spoofing at Scale:
https://skytruth.org/

OpenSky Network – főoldal: https://opensky-network.org/

ADS-B Exchange – Live globe: https://globe.adsbexchange.com/

OpenStreetMap: https://www.openstreetmap.org/

Overpass Turbo: https://overpass-turbo.eu/

SunCalc (napállás/árnyék): https://www.suncalc.org/

OGIMET: https://ogimet.com/